Egy családi ház villamos biztonsági rendszere a földelésre van felépítve, ezért nagyon fontos hogy a földelés megfelelően kerüljön kialakításra legyen szó akár új építésről akár egy már működő családi ház villamos rendszeréről. Ebben a kis cikkben a családi házak áramütés elleni védelmét biztosító földelésről fogunk beszélni, és szeretnénk jelezni, hogy nem villámvédelemről van szó, mert sokan szeretik összekeverni.
Földelést két fajta verzióban készítünk:
- Új építésű háznál amikor még van lehetőség a ház alapjában úgynevezett betonalap földelést kialakítani
- Meglévő épületek esetében legtöbbször az adott földelőrendszert kell javítani a magas földelési ellenállás miatt. Ezt új szondák telepítésével lehetséges megoldani.
A betonalap földelés (alapozásföldelő)
Ennek kivitelezési előírásait az MSZ 18014:2019 szabvány tartalmazza. A nevéből kiderül, hogy valamilyen alapban kell elhelyezni, így nagyon fontos hogy a villamos kivitelező időben legyen bevonva az építési folyamatokba. Ha már az alap ki van öntve betonnal, akkor ennek a földelőnek a kivitelezése már nem megoldható.
Mi is ez tulajdonképpen?
Az épület alapjában elhelyezünk egy villamosipari megfelelősséggel rendelkező köracélt vagy laposacélt ami össze van kötve megfelelő kötőelemekkel az alapban lévő statikai célú vasalattal is és egy hurkot alkot az alapban. A zárt hurokból felállásokat készítünk a lakáselosztó tervezett helyén, a fogyasztásmérő hely irányába, valamint a gépészeti helyiség egy pontján.
Az így elkészített földelő igen nagy felületen érintkezik betonon keresztül a talajjal, így igen jó (kellően alacsony) értékű földelési ellenállás érhető el vele. A betonban való elhelyezés további előnye, hogy biztosítja a földelővezető korrózióvédelmét, azonban fontos tudni, hogy bármilyen vezető ami kilép a betonból az az előírás szerint kizárólag saválló és rozsdamentes (V4A jelű) anyag felhasználásával történhet az elektrokémiai korrózió elkerülése érdekében.
Az elkészült munkáról a betonozás elkészítése előtt részleges felülvizsgálati jegyzőkönyvet kell kiállítani ami a földelőrendszer folytonosságvizsgálatát és fényképeket kell hogy tartalmazzon.
A hibák amik jellemzőek a betonalap földelő kivitelezésénél:
- Teljesen kihagyják – ez a legrosszabb, mert utólag csak az épület teljes körbeásásával lehet megoldani a földben, de ekkor már a teljes hurkot V4A – azaz rozsdamentes és saválló anyagból kell készíteni, így tehát ez sokkal költségesebb lesz.
- Nem felejtik ki, de hogy ne kelljen bevonni villamos kivitelezőt (költségcsökkentés miatt), rábízzák a kivitelezést az alap vasalatát készítő munkásokra. Ez a legtöbbször nem megfelelő anyagok beépítését és rosszul elvégzett munkát eredményez minden fajta dokumentálás teljes hiányában.
Felelős villamos kivitelezőként az így elkészített földelést önálló földelőnek nem használhatjuk fel, így mindenképp szükséges lesz vagy földelő szondák telepítése vagy az épület körbeásása. Tehát ami először spórolásnak indult az a végén kétszer annyiba fog kerülni.
Földelő szondák telepítése
Meglévő házaknál ha bármilyen beavatkozást rendelnek meg tőlünk minden esetben ellenőrizzük az adott földelő hatásosságát, azaz megmérjük a földelési ellenállást. Sajnos ez a vizsgálat a legtöbbször vagy azt deríti fel, hogy nincs is földelő, vagy hogy túl magas az ellenállása (ezáltal olyan mintha nem is lenne).
Miért veszélyes a magas földelési ellenállás?
Hiba (testzárlat) esetén az áram is arra szeret menni amerre könnyebb neki (az alacsonyabb ellenállás irányába haladna).
Ha a földelő ellenállása magas, akkor a zárlati áram más utakat keres magának ahol kisebb az ellenállás, és így az épületben lévő fém csőhálózatokon (vízcső, gázcső) és fém szerkezeteken (tűzhely, mosógép) fog záródni az áramkör. Ennek hatására veszélyes feszültség jelenik meg az említett fém berendezéseken – tehát rázni fog a víz, a központi fűtés elemei és a konyhában lévő fémházas készülékek.
Kép: túl magas földelési ellenállás bemérése célműszerrel – 103Ω, mintha nem is lenne semmi.
„Van FI-relé az úgyis megvéd… „
Igen, már ha működik. Az áramvédő kapcsoló a szabványok alapján nem önálló hibavédelmi mód, így nem bízhatjuk rá az életvédelmet. Bármikor megvakulhat, érzéketlenné válhat és egy hiba esetén nem old le. Ráadásul ahhoz, hogy tudjuk működik-e az áram-védőkapcsoló, célműszeres vizsgálatra van szükség. A teszt gomb megnyomása csak magát a kapcsolószerkezetet teszteli, nem pedig azt hogy a hálózat meghibásodása esetén képes-e védelmet biztosítani.
Hogyan kell telepíteni a földelőszondát? 
A szonda telepítési helye a fogyasztásmérő hely és a lakáselosztó közelébe kell, hogy essen. A szonda telepítéséhez szükséges némi földmunka elvégzése is. A földelőrudat egy 1m3-es kiásott gödörből kell indítani. Igen 1m mély 1m x 1m-es gödör kiásása szükséges, annak érdekében, hogy biztosítsuk azt, hogy a földelőrudat nem épp a vízcsőbe, gázcsőbe vagy a csatornába fogjuk beleverni.
Az 1m-es indítási mélység továbbá fontos azért mert a talaj felső rétege nem biztosít megfelelő vezetőképes részt a földeléshez , hiszen nyáron kiszárad, télen pedig megfagy és ezek egyike sem segít a szonda helyzetén. Így tehát 2 nyomós okkal tudjuk alátámasztani a kutatógödör létjogosultságát.
Földelőrúdból 1,5m hosszú egymásba toldható 20 vagy 25mm átmérőjű tűzihorganyzott rudakat telepítünk. A telepítést nagy ütőteljesítménnyel rendelkező elektromos bontókalapács segítségével végezzük.
Mennyi rudat kell leütni? – ez talán a legfontosabb paraméter az árak szempontjából, hiszen nem olcsó dologról van szó. A mennyiséget a talaj fajlagos ellenállása fogja meghatározni. Ahol jobban vezet a talaj ott kevesebb (minimum 4m hosszú) szonda is biztosítja a védelmet, de ahol rossz a talaj vezetőképessége ott hosszabb és akár több helyen telepített szonda is és ezek összekötése is szükségessé válhat, ez pedig a költségek nagymértékű növekedésével járhat.
Miből tudhatjuk, hogy otthonunkban jó a földelés?
- Abból, hogy új és szép fényes a földből feljövő „vas”? – Ennyi sajnos nem elég, ez még önmagában nem fogja a védelmet biztosítani.
- „Most csinálta egy regisztrált villanyszerelő” – sajnos ez sem bevizsgált célműszerrel megmért egzakt értéket jelent és erre a bemondásra az áram sem fog elszaladni a szomszédba és inkább ott záródni.
- Telepítés előtt mérjük meg a talaj fajlagos ellenállását. Jellemzően Pest megyében 30-300 Ωm között szoktunk mérni. Mit jelent ez az érték? 30Ωm-s fajlagos ellenállású földben a 10Ω-os földelő eléréséhez minumum 3m hosszú szonda telepítése szükséges. 300Ωm nél ez a hossz már 30m-t jelent. Nyilván ilyenkor nem egy szonda van ami 30m hosszú (lehetetlen ilyet telepíteni), hanem pl. 5 helyen telepített 6m hosszú szonda és ezek összekötése.
- Ne hagyjuk el az 1mx1mx1m méretű kutatógödör elkészítését.
- Telepítés közben mérjük meg minden leütött szonda után az eredő ellenállást.
- Az összekötések és felállások korrózió elleni védelméről gondoskodjunk.
- A munka végén a mérési jegyzőkönyv amit a telepítő – felülvizsgáló aláír a garancia a megfelelő földelésre.
A földelés kidobott (jobban mondva elásott) pénznek tűnhet, de jelenleg ez az egy olyan hosszú távon is megbízható műszaki megoldás van ami képes hatásos védelmet biztosítani az áramütés ellen – már ha megfelően van telepítve.
Kapcsolat – Leid Villany
Ha Ön is szeretne biztosra menni az elektromos kivitelezésben, forduljon hozzánk bizalommal!
📍 Cím: Leid Villany
📞 Telefon: +36 20 360 37 73
✉️ E-mail: info@leidvillany.hu
🌐 Weboldal: https://leidvillany.hu
👉 Tudjon meg többet szolgáltatásainkról
